Múlt heti játékunk megfejtése

Ahogy azt írtam betértem egy sörre pihenni a kimerítő és eredménytelen shoppingolás után. Elpanaszoltam a pincérnek, hogy mi a bajom és rákérdeztem hol kaphatnék én ilyenkor bukót a környéken. Még arra is kitértem, mekkora gondot okoz, hogy nem annyira kerek a fejem, mint itt szokásos.
A válasz egy kicsit meglepett: én csak ne aggódjak, majd elküldik az inast és hoz nekem valamit. Na jó, de hol itt az átbaszás? - kérdeztem volna, de még nem minden kritikus kifejezést tudok vietnámiul, így csak simán megkérdeztem mibe fog ez nekem kerülni. Azt mondta 5-10 dollár, amin meglepődtem, mert az összes boltban ahol jártam inkább 10-25 dollár volt az ár, és rávolt írva mindegyikre, tehát nem a turistafelárról beszélünk. Az sem túl valószínű, hogy arra fogok ráfaragni, hogy sokat költök sörre míg itt várok, mert 120 Ft a sör és finom, ha lecsúszik néhány amig "vásárolok" hát legyen.
Kicsit később rákérdeztem mi a szitu, mire mondták, hogy a bolt már nem volt nyitva, úgyhogy elment a srác motorral máshova. 1,5 sör múlva meg is jött, egy bukóval, ami új volt, a helyi lehetőségekhez képest meglepően jól passzol a fejemre és mindössze 5 dollárt kért érte.
Csak később jöttem rá, hogy bónuszként a sisak fekete-piros festése tökéletesen passzol a két nappal korábban vásárolt hasonló színösszeállítású motoros kesztyűhöz :-)


Tehát a megfejtés: a képen éppen bukósisakot vásárolok!

Sajnos helyes megfejtés nem érkezett. Leglelkesebb (egyetlen) játékosunknak aki küldött megfejtést, félmegoldásért félnyeremény alapon elküldöm a kambodzsai esküvői ajándékkulcstartó fényképét :-)
Eredeti csomagolás, várhatóan mindenre rátapadó aranyozás, hatalmas műanyag ék a közepén. Nagy veszteség, de így legalább nem megy rá a gatyája a nyereségadóra.

Én és az angyalom

Én mindent megtettem, hogy legyen aki félreérti és Márkot sikerült is behúzni a csőbe. Talán másokat is, de ő az egyetlen aki lelkesen kommentel.
Angel nem más mint a nemrégi postban említett Sym Angel, a motorom. Azóta képeket is csináltam.
Az engem is meglepett, hogy milyen könnyű rögzíteni a teknőst rajta. Lényegében pár másodperc, ebben sokat segít, hogy van egy kis extra csomagtartó csavarozva az ülés mögé, így elég hátul van a csomag ahoz, hogy majdnem kényelmes legyen hosszútávon is az elrendezés.
 A kisebbik táskám pont elfér az ülés előtt a motor felett, így bármikor könnyen elő tudom venni a fényképezőgépet, és a táska is relatív hamar mozdítható, ha el akarok távolodni a motortól. A képen csak kicsit látszik, de az idomban elöl mindkét oldalon van egy-egy kampó, amire az útközben vásárolt és fogyasztott ételt-italt lehet aggatni.

Krokodil vacsira

Frissítve további képekkel és kajákkal!

Probalok nem sokat kolteni kajara, de ma lementem a tengerpartra, hogy keressek valami egzotikusat magamnak. A kinalat felulmulta a varakozasaimat. Itt meg lehet enni azt a hullot amit Bangkokban lattunk a csatornaban. (legalabbis valamalyik rokonat)
Tovabbra sem fogom tudni, hogy ez micsoda, ugy nez ki mint a krokodil meg az aligator a filmekben, de kisebb, kb 1-1.5m. Azt viszont tudni fogom milyen ize van :-) Komoly alku volt, de vegul kapok egy krokodilsteaket es egy vietnami kagylolevest egy ezresert...



Eltelt azóta néhány óra, már túl vagyok a vacsin. Ma félig tele van a pohár. Ennek jegyében úgy fogalmaznék, hogy az volt a jó ebben a vacsiban, hogy legközelebb ha valaki krokodilról mint kajáról beszél, lazán odavethetem, hogy én már ettem, nem nagy szám. Ezzel szemben a kutyáról vagy a patkányról maximum annyit mondhatok, hogy mivel hónapok óta DK Ázsiában vagyok és az utcán eszem, valószínűleg már kóstoltam őket.
Egyébként közben utána néztem és valóban krokodilról van szó. Sziámi krokodilnak hívják és valóban nem akkora, mint amikkel Tarzan küzd a tévében, de ha kivárják, azért ez is meg tud nőni. Az elsőt ilyet még Bangkokban láttam meg a csatorna vizében, miközben a kajánkra vártunk. Sajnos értékelhető képet nem sikerült róla készíteni.

Ha már itt a kajáknál tartunk, megmutatom a tegnapi ebédemet is. Paradicsomos, szósszal készült makréla, nagyon finom volt.










A mai ebédem, seefood pancake. A rák és a tintahal finom volt benne, de a palacsintához itt nagyon nem értenek, eléggé taknyos volt még a tészta.










Illetve a krokodil mellé rendelt kagylóleves, amit paradicsommal és ananásszal főztek. Érdekes íze volt, de vizes volt, és különösen jónak sem mondanám, inkább csak forró vízben a felsorolt hozzávalók

Az első nap motoron

Nem volt könnyű így 4 óra alvás után még kicsit kótyagosan, de felkeltem 7:40-kor az ébresztőre. Gondoltam a gyors reggeli után még belefér, hogy nektek is írjak, ne maradjatok olvasnivaló nélkül. Az már más kérdés, hogy utólag visszaolvasva látom én a fáradtan blogolás hátrányát :)
A gond akkor kezdődött, amikor úgy döntöttem veszek még egy SIMkártyát a tabletbe is a szemközti trafikban, ki tudja mikor jön jól a mobil internet útközben. Az volt a kisebbik baj, hogy a SIM szemmel láthatóan már sok telefont megjárt, holott újnak adták, a nagyobbik gond az aktiválással volt. Ehez igénybe vettem a boltos, a hosteles recepciós lány, majd rajta keresztül a mobiltársaság segítségét is. Röpke egy órával később már működött is a net ám kiderült, hogy csak 30 MB jár egy hónapra.

Mindennek a legnagyobb hátránya az volt, hogy a tervezettnél jóval később, 10:30-kor tudtam csak elindulni. Ez az első nap a motorral, nem tudom milyen gyorsan kényelmes vele menni, lerobban-e 10km után, vagy hogy mekkora a forgalom, hányszor fogok eltévedni. A napi tervezett táv kb 250 km volt, ami korábbi közvéleménykutatásom szerint amúgy is több mint amit érdemes itt beválalni ezekkel a motorokkal. (Összehasonlítás képpen, otthon a transalppal napi 6-700 km után is tudtam még mosolyogni, bár az 500 reálisabb.) Az sem volt túl bíztató, hogy még a google is 4,5 órára tippeli a távot, pedig nem mondtam meg neki, hogy egy ilyen kis vacakkal megyek. Az első órában 30 km-t sem haladtam, de reménykedtem benne, hogy ha távolabb érek Ho Chi Minh Várostól a forgalom talán kisebb lesz. Lelövöm a poént most rögtön, elég kegyetlen voltam magamhoz, csak 2x álltam meg enni, ebből az egyik csak egy 5 perces szünet volt, és így nem sokkal sötétedés után elértem Mui Ne-be ami az uticélom volt. Lehetett volna rosszabb is, bár tulajdonképpen az is volt...

Egész nap iszonyatos hőség volt, amit úgy kell elképzelni, hogy még ingben motorozva is melegem volt a menetszél ellenére. Mikor megálltam 5 percre, azt vettem észre, hogy nem csak az ingem, de a nadrágom is teljesen átázott az izzadságtól a rövid szünet alatt. A nap úgy tűzött, hogy mindenem ami kilógott a ruhám alól ropogósra sült, szerencsére kis felületről beszélünk, így nem annyira kellemetlen. Az igazán rossz azonban a szél volt. Plexis bukósisakot sajnos nem kaptam sehol, egy helyen láttam jót, de ott nem akartak eladni, mert lejárt a mukaidő. Plexi nélkül a 60 km-es menetszél eléggé igénybe veszi a szemeimet. Sajnos azt már korábban is volt alkalmam megtapasztalni, hogy a napszemüvegem furcsamód, csak ront a helyzeten, az alá is bekavar a szél, de annyira, hogy még könnyezem is tőle.
A forgalom is megér pár szót. A nagyobb utak mellett a motoroknak külön sáv van, ami általában fizikailag is el van választva a többi sávtól, ez egy nagyon kényelmes dolog. Egészen addig, amig a nagy forgalom miatt a kamionok úgy nem döntenek, hogy inkább csalnak a motorsávban. Ilyenkor a motorosok általában a járdára menekülnek. A sávok egyéként is jelzés értékűek, mindenki úgy megy ahogy eszébe jut, és az előzés sem szigorúan balról történik. Sőt, ha jól értem motorral nagyobb járművet nem is nagyon illik balról előzni, ott ahol egyébként jobbról aszfaltozott a padka is. Azér nekem ez egyenlőre még elég ilyesztő élmény. Azt már más országokban is tapasztaltam, hogy alpvetően a nagyobb járműnek van elsőbbsége, de ez az a hely ahol szemrebbenés nélkül el is gázol, mindentől függetlenül. Erre oda kell figyelnem, mert 2x is előfordult, hogy én mentem egyenesen, szemben egy teherautó meg állt a kereszteződésben és fordulni akart, majd mikor odaértem fogta magát és elindult és nem rajtam múlt, hogy nem vasalt ki. Szóval itt fokozottan érvényes a motoros mondás, úgy vezess, mintha mindenki meg akarna ölni.

Ennek az lett az eredménye, hogy fizikailag és szellemileg kifacsarva érkeztem meg Mui Ne közelébe. Igen, közelébe, mert mint kiderült itt nem a város, hanem a tengerpart a lényeg, ahol sorban állnak a csillogó hotelek. Rendszeres olvasók sejthetik, hogy én inkább valami olcsóbb megoldást kerestem, ami itt alapból sem egyszerű, de volt néhány nehezítő tényező is.
Egyrészt ki akartam próbálni, hogy mennyit bír egy tankkal a motor, mert ez a jövőben még hasznos információ lehet. Mire ideértem már jó ideje az E pöckén pihent a mutató, lámpa meg nincs, úgyhogy egy kicsit aggódtam mikor állunk meg végleg. Végül feladtam, mert túl fáradt voltam én ehez a stresszhez, és rátankoltam. A tankba világítva úgy gondolom, hogy még kb fél literem lehetett, tehát túl hamar adtam fel, még volt benne legalább 30 km. Igen, jól olvassátok, az átlagfogyasztás 1.556 l/100km lett mindezt rendesen felpakolva és a határait feszegetve!
A nagyobbik probléma az időpont, megint belenyúltam. A háború lezárásának évfordulója 5 napos ünnep itt amikor egész vietnám nyaralni megy. Mivel elég késő volt, aznap estére még csak-csak tudtam szállást találni magamnak, mert olyankor már nem sok új vendég érkezik, találtam is egy elfogadható szobát 10 dollárért, amiegyébként alacsonyabb a 15-20 dolláros átlagárnál. Én azonban 2 napot akartam itt maradni, de úgy senki nem akart nekem szobát adni, mert ők az ünnep alatt nem 1 hanem 4 napra akarják kiadni a szobát, tehát ha miattam nem tudják kiadni az első nap, akkor üresen áll utánna még 3 éjszaka. Semmi gond, így elsőre úgysem tetszik annyira a hely, max nem maradok, hanem reggel rögtön továbbállok.

Ezen a ponton nagyot tévedtem. Még vacsorázni sem volt erőm elmenni, olyan fáradt voltam. Ettem pár falatot a vésztartalékomból, meg vettem egy sört, de komoly kihívás volt, hogy mind a 3 decit meg tudjam inni, mielőtt végleg lecsukódik a szemem. El is dőltem valamivel 9 után...

Ritkán fekszem le úgy, hogy sejtelmem sincs mi lesz másnap, de a folytatásból ez is kiderül majd.

Vietnam special

Már jóval Vietnámba érkezésem előtt az volt a terv, hogy ezúttal nem tömegközlekedni fogok, hanem motoron szelem át az országot. Nem én találtam fel a spanyol viaszt, itt elég sokan csinálják ezt, az interneten is sok az információ ezzel kapcsolatban. Van ennek előnye is, 11 év után újra volt alkalmam eljátszani az új zélandi trükköt. Csak olyan motorokra tettem ajánlatot, ahol a tulaj aznap repült haza. Valószinüleg nincs elő ember, akinek ezt ne meslétem volna az elmúlt évek során, de azért leirom. A trükk lényege, hogy az áldozat egyáltalán nincs alkupozicióban, mert neki orákon belül el kell adnia a járművet és bár sok a jelentkező az ilyesmire, de azért sorbaállni nem kell.
Igy lettem egy Sym Angel 100 tipusú félautomata motor tulajdonosa. Ez a megoldás Ázsiában elég népszerű. Váltó van, kuplung nincs, a váltópedál érintésekor magától old a kapcsolat, illetve zár vissza feleresztéskor. Egy ideig lelkesen markolásztam a kuplungkar hult helyét, de hozzá lehet szokni. A turisták általában másik megoldást választanak, a legnépszerűbb járgány erre a túrára a honda win, ami egy Kinában gyártott 100cm3-s normál motor, de rövid tesztvezetés után úgy döntöttem, hogy motornak az sem érződik jobban, ellenben az üléspozició kényelmetlen és felmálházni is nehezebb. Az általam választott tipus eredetije a honda wave, a Sym (taiwani cég) megvehette a terveket, mert a tipusjelzésen kivül más különbség nincs. Lényeg a lényeg, úgy voltam vele, egymilliárd légy nem tévedhet, itt Ázsiában ez a motor/robogó öszvér a legnépszerűbb járgány, ezt még a helyi füszeresnél is javitják, ha arról van szó.
Már meg volt a motor, amikor eszembe jutott, hogy néhány évvel ezelőtt volt egy Top Gear special (Vietnam special, ha jól emlékszem 12. évad 8. rész), amiben lényegében ugyanazt a túrát csinálják végig mint amit én fogok, csak összecsapják 8 napba. Tippekért és látvány előzetesért le is töltöttem, meg is néztem újra, egész izgatott lettem tőle. Aki kiváncsi rá mi vár rám az elkövetkező napokban nézze meg. Ha valaki nem ismeri a műsort, röviden annyi, hogy 3 a korban már benne járó idióta ökörködik mindenféle járművekkel és szivatja egymást állandóan. 2 idióta utitársat én sem bánnék, de az egyenlőre nincs.
Hamarosan jelentkezem az utibeszámolóval.

Megtalaltam az 1%-ot

Amikor mas utazokkal beszelgetek ujra meg ujra elokerul a biztonsag kerdese. Nekem altalaban az az allaspontom, hogy minden orszagban vannak rossz emberek, de amiatt az egy % miatt nem vagyok hajlando felelemben elni. Eddig szerencses voltam. Jobban mint gondolnatok, mert talalkoztam en mar rossz emberekkel, de a szerencse fiakent eddig nem szarmazott karom belole, sot gazdagodtam az elmennyel. Kesobb majd ezt a sztorit is megirom, de az majd kesobb lesz, mert reszletesen es angolul kell megirnom, mert ugy nez ki el tudom adni egy Kambodzsai ujsagnak :)
No de ugorjunk egyet az idoben es lassan talan eljutok odaig, hogy arrol is irjak amirol akartam most. Az elmult nehany napot azzal toltottem, hogy bukosisakot keressek magamnak. Az en fejemre meg otthon is kihivas passzolo bukot kapni, mert az atlagoshoz kepest hosszu es keskeny. (Az egyeb defekteknek, mint hogy kemeny, vagy mi van belul itt most nincs jelentossege.) Aki latott mar azsiait talan sejti hova akarok kilyukadni. Itt az osszes buko olyan, mintha specialis bevasarlo kosarka lenne a 16-os bowlig golyohoz. Kerek es kicsi. Esetleg kipa gyanant hasznalhatnam, ugys a helyiek is sokszor hatracsapva hordjak.
Szoval ugy voltam vele, hogy hasznalom azt amit a motorral egyutt vagtak hozzam, ami szinten kenyelmetlen es vacak, de legalabb ingyen volt. Kozben persze mindig megallok ha bukoboltot latok es vegignezem az egyebkent nem tul valtozatos kinalatot. Olyat mar talaltam ami mokasan nez ki es tettszene, de olyat meg nem, ami passzolna is.
Ma reggel akartam eszakra indulni, de valahogy a tehnapi kimenom is mar jocskan a maban ert veget. Az ora azert becsuletbol be volt allitva, de ezt magam se gondoltam komolyan. Azert f10-kor felkeltem es leballagtam, hogy meg kapjak reggelit. Egyebkent a szolgaltatas all inclusive, a 6 emelethez bar lift nem, de pont ezert reggeli torna jar, plane ha valamit fent felejtessz.
Leultem az asztalhoz, kineztem az utcara (sikatorra) es egy kicsit uresnek tunt ott ahol tegnap a motort hagytam. Nem am ugy van az itt hogy felugrunk az asztaltol es az utcara rohanunk ilyenkor obegatni. Egyreszt azert mert az utazo nem huzza fel magat ilyen aprosagokon, masreszt azert mert ez is egy olyan hely ahol elkobozzak a cipot es mezitlab kell flangalni. (Utobbi aprosagon ez az utazo rendszeresen felhuzza magat :) Kicsit kesobb terepszemlet tartva a motort kicsit odebb megtalaltam, a hanyagul raaggatott bukot viszont valaki elvitte. Itt erdemes.megjegyezni, hogy ez a fajta buko ujkoraban sen kerul tobbe 1500 forintnal, ez meg mar tul volt a legszebb evein ahogy azt mondani szoktak. Meg jo hogy nem keltem koran, mert menni akkor sem tudtam volna, valoszinuleg akkor jobban bosszant a dolog.
Delutan elindultam, hogy vegyek valamit csak hogy ne buntessen meg a rendor. A rossz minosegu, nem passzolo buko gyakorlati haszna max annyi, hogy nem fujja a hajamat a menetszel, masszoval csekely. Valahogy ma nem sikerult egy boltot se levadasznom, banatomban beultem egy sorre gondolkodni. Kozben rajottem, hogy mostanaban egesz sok tortenet kezdodik igy, most azonban megallunk itt.

Folytatas holnap, addig egy kis jatek: Vajon mit csinalok most?
Segitsegkeppen: Helyszin a multkori rooftop bar es a megfejtes kapcsolodik a korabban leirtakhoz valamint mellekelek egy kepet is. A helyes megfejtok kozott kisorsolom az ajandekot amit egy kambodzsai eskuvon kaptam, ha eljut velem haza. A tobbieknek be kell erniuk az eskuvo sztorijaval ha eljutok odaig, hogy leirjam

Konzolatus masodik fordulo

Délután tettem egy újabb próbát a konzulátuson. Nem tudom mi történt, de ezúttal a környék összes parkolója csurig volt. Ez errefelé nem azt jelenti, hogy nem lehet parkolni, hanem azt, hogy bemenni sem tudsz. Erre szakosodott emberek mozgatják a motorokat ki-be, valamiféle ördögi logika alapján.
Bejutottam az épületbe, remek. Tényleg itt van a vizummal foglalkozó iroda, fantasztikus. Meg is találom, arculcsapás! Ekkora tömeget még az Okmányirodában sem látni, pedig az is csak erős idegzetűeknek való.

Valahogy mégis tényleg türelmesen várnom, ami gondolom a kellemes légkondicionált helység miatt lehetett ami itt komoly ajándék. Várakozás közben feltűnt, hogy itt is mindenki vietnámi. Amikor sorra kerültem beigazolódott az ehez kapcsolódó aggodalmam. Itt sem beesszélt a hölgy annyira angolul, hogy a szokásostól némiképp eltérő kérdésemre válaszolni tudjon. (Azt akartam megtudni, létezik-e olyan vizum megoldás amivel dolgozhatok is valamilyen formában amig ott vagyok.)

A slusszpoén: felhivták azt a konzulátust, ahonnan elküldtek, hogy ott nem fogadnak vizum ugyben, majd odaadták a telefont, hogy beszéljem meg velük :)
Az akcentusa alapján szintén nem ausztrál hölgy egébként segitokésznek bizonyult, bár nem tudta a választ a kérdésemre, megigérte, hogy utánanéz es elküldi a reszleteket e-mailben.

Az esetleg bennmaradt furcsa szavakért elnézés kérek. Van itt valami furcsa feature a windowsban, ami bizonyos billengyukombinációk után megváltoztatja az előző betűket es sajnos nem lehet kikapcsolni. Találtam egy módot rá, hogy esetenként megkerüljem, de lehet, hogy valahol nem vettem eszre.

Amikor felforr az agyviz

Harmincsok fokban es napsutesben szinte semmit nem jo csinalni. Araszolni motoron a dugoban es szmogban meg aztan biztos hogy nem. Ha valahogy megoldjak meg azt is, hogy a verofenyes napsutes melle az eso is tudjon esni akkor mar szinte teljes a lista. Vajon mivel lehetne ezt meg fokozni? Mondjuk azzal, ha mindezt feleslegesen csinaltad...
Elindultam megkeresni az Ausztral konzulatust, hogy a vizumlehetosegek utan erdeklodjek. Egyszerunek tunt a dolog, a googlemaps nem is olyan messzire tette. Meg szerencse, hogy a parkoloba behajtas elott azert rakerdeztem mi a szitu, igy megtudtam, hogy a konzulatus mar elkoltozott. Orom az uromben, hogy az uj cimen mar voltam, az ugyanis egy plaza is egyben.
Itt a kozuti jarmuvek legalabb 90%-a valamifele motor, ezert itt nem ervenyes az otthoni kenyelmes szabaly, miszerint.a motort barkol leteheted, itt bizony parkolot kell neki keresni es fizetni is kell. Szerencsere a plazanak van parkoloja es meg tudtam is hol van. Azt azonban csak most tudtam meg milyen sok bejarata tud lenni egy epuletnek, amik mind mashova visznek. Ennek csak annyibol van jelentossege, hogy probaltam volna kevesse csapzottan erkezni a konzulatusra, de ket kor seta a haztomb korul itt feler egy zuhanyzassal. Sajnos nem olyan tiszta,  csak olyan nedves leszel tole. Az orom amit a konzulatus megtalalasa okozott,  nem tartott sokaig. Az angolul valamennyire kommunikalo biztonsagi orok elmondtak,  hogy a konzulatuson nem foglalkoznak vizum ugyekkel,  az egy masik helyen van. Legalabbis azt gondolom ezt mondtak,  az a resze tuti,  hogy nem engedtek be es mondtak egy masik cimet.
Az uj cimen megalltam az epulet elott es probaltam rakerdezni a strazsanal hol hagyhatom a motort. (Illetve en tuti rakerdeztem,  csak nem tudom o ertette-e.) Mindenesetre megkerdezte vizumert jottem-e. (Gondolom) Mondtam,  hogy igen,  mire o kerdezte "one time"? Nem tudtam eldonteni ez arra vonatkozik-e,  hogy elso alkalom,  vagy arra hogy egyszeri belepes,  de ugy dontottem mindegy is mert mindkettore igen a valasz. Gondoltam terjunk vissza a parkolas kerdesere,  mert igy hogy mar nem hutott a menetszel,  kezdtem ropogosra sulni. Mutogatott is,  de csak amolyan dramai stilusban: jobbra el. En probalkoztam a where kerdessel amire kaptam is valasz tobbszor: yes.
Egy ido utan feladtam es elkezdtem keresgelni. Talaltam is egy helyet,  ahol mondtak hagyjam ott a motort az ut kozepen es majd lesz vele valami. Mikor visszaertem,  az or elem allt es egyre haratozottabban hajtogatta,  hogy one time. Ekkor fogtam fel,  hogy ez nem kerdes volt,  es hogy azt jelenti,  csak egy orakor nyit a konzulatus,  ami azert nem tunt eloszor jo megfejtesnek,  mert az emberek folyamatosan jartak ki-be. Ha mindez nem lett volna eleg,  mire visszaertem a parkolos ember pont odatolta az ut kozeperol a fal melle a motoromat es ezert fizethettem is ki a napi parkolasi dijat.
Egy utan ujra probalkozom…

Kambodzsai újévi valami

Az alábbi jelenetet a szobám ablakából filmeztem le és nem tudom pontosan, hogy mi is történt. Ez pár nappal a Khmer újév előtt történ, ami ott egy 3 napos ünnep, arra tippelek, hogy valamilyen módon ahoz kapcsolódik.
Azt nem tudom hogy tudtak ennyit ugrálni abban a sok álarcban a 40 fokban, de a kis kölkök nagyon lelkesek voltak. A földről pénzkosarazás is mókásan néz ki, remélem kivehető a videon.

Street art theatre -Bangkok

Még Bangkokban a buszon utazva vettem észre, hogy az utcán valamiféle előadás zajlik. Leszálltam hát és visszasétáltam.

Jó ötletnek bizonyult, ilyen előadást még nem láttam. Nem tudom a videon ezt mennyire könnyű észrevenni, de az éppen játszó színészek csak tátognak, és a háttérben ülők mondják a szöveget. Ettől a színészek úgy játszanak, mintha valami némafilm lenne, az összes nonverbális elem erősen eltúlzott. Én igen érdekesnek találtam, kár, hogy egy mukkot sem értettem belőle.

Az külön érdekes volt, hogy a játszó és a beszélő színészek cserélődtek, mindenkinek volt ugyanis szerepe, de egyszerre ugye max a fele lehetett a "színpadon".

Angel

Uj utitarsam Angel,  egyutt megyunk Hanoiig ha minden jol megy. Igy biztos izgalmasabb lesz. Majd holnap megprobalok egy kepet is feltenni rola.

Rooftop Bar

Most jottem ra hogy meg nem esett szo az egesz regioban meltan nepszeru rooftop barokrol. Indiatol Vietnamig eddig minden orszagban volt beloluk jocskan. Jo dolog azt a sort egy magas helyen,  a varost szemlelve elfogyasztani. Kar hogy otthon ennek nincs akkora divatja. A hordohoz se a jo borert jarunk fel Badacsonyban…
Kivetelesen nem csak a latvanyt,  de engem is megcsodalhattok,  mert a pincerlany ragaszkodott hozza,  hogy lekapjon.

Megerkeztem Vietnamba

Sokat gondolkoztam rajta, hogy Vietnamot mar kihagyom, mert mar kezd elegem lenni a hosegbol, meg tulajdonkeppen DK-Azsiabol is. Kar lett volna...
Ho Chi Minh Varos elsore nagyon szeretheto, a sor itt vegre olcso es finom es a szabo 67 dollarert csinal egy oltonyt meretre.
Ahol most ulok vicces a helyi ejszakai elet. Az utca ket oldalan ulunk, mindenki az uca fele nezve tomott sorokban, mintha valami eloadas lenne. Nezni persze csak a tuloldali tomeget lehet. Nem tudom a kepen mennyire latszik, de en megprobaltam.
Meg egy erdekesseg, a koszonom vietnamiul camel, .egalabbis ugyanugy ejtik :)