2015. március 23., hétfő

Az elveszett Modo-sziget kalandorai

Minden hosszabb ideig taro utazasnak szuksegszeruen vannak olyan reszei, amikor semmi nem akar osszejonni, plane, ha egy karacsony-meretu helyi unnep is az egybeesik az utazassal. Nalunk ez ugy nezett ki, hogy a “koreai kinai ujev”, vagyis a Seollal pont a szouli tartozkodasunk kozepen volt, es hat ilyenkor pont ugy nez ki a varos, mint Budapest Szenteste, vagy Siofok egy esos novemberi delutanon. Esetleg kevesebb bezart Zimmer Frei es vilagito angyalka van a kornyeken, de amugy pont ugyanolyan.



Elsore ugy tunt, hatalmas szerencsenk van, mert a tudomanyos muzeum nyitva volt az unnepnapon is, es ugye Korea messze foldon hires a mindenfele tudomanyos es technikai erdekessegrol. Mentunk hat, boldogan, tok jo kornyeken volt a muzeum, minden klappolt, csak az a rengeteg gyerek ne lett volna… es hat igen, ez gyakorlatilag egy alaposan lebutitott Csodak Palotaja volt. Egyetlen felnottkent talan meg a breaktancolo robotok voltak a legerdekesebbek. Szoul vs turistak: 1-0.

De csak semmi csuggedes! Korea a hatalmas ipari konzorciumok hazaja, Samsung, LG, Hyundai, ezek mind kulfoldon is ismert nevek, Koreaban meg szinte mindent vagy ok csinalnak, vagy ok szponzoralnak. A Samsungnak raadasul van is egy jo kis innovacios muzeuma Gangnamban, nosza rajta. Ja, hogy ez meg zarva van unnepnapokon. Szoul vs. turistak: 2-0

Gangnam egyebkent nem biztos, hogy barmirol is nevezetes lenne magatol, ha nincs PSY, vagy csak rossz reszet lattuk. Az egesz erdekes volt, hogy a keruletben van egy egesz nagy buddhista templom, kozvetlenul a helyi WTC uvegtornyai mellett, ahol az a maroknyi ember, aki az unnep ellenere kimozdult otthonrol egesz hangosan imadkozott. A sok piros lampa jol nezett ki, de a fustolokkel sulyosbitott kantalas inkabb erdekes volt, mint jo. Szoul vs. turistak: 2-1, valamit azert csak kaptunk.

Ezen a ponton mar igencsak este volt meg hideg, es kezdett minden bezarni. Az unnepi vacsorankat vegul egy egesz nagyon helyi sarki etteremben koltottuk el, ahol csak annyit sikerult megtudni, hogy a malac hasa kornyeki dolgokat szolgaljak fel nekunk, de hogy a kulsejet vagy a belsejet ettuk a malacnak, azt igy utolag is nehez lenne kideriteni. Ezzel mondjuk feljottunk 2-2 dontetlenre.

Na de itt meg mindig nem volt tul keso, es szerencsere talaltunk egy DVD-bangot! A hasonlo intezmenyek gyakoriak Japanban, Koreaban, meg gondolom barhol, ahol nehez es draga a fiataloknak kulonkoltozni a szuloktol. A DVD-bang ugyanis gyakorlatilag egy DVD-filmnyi privatszfera, amit egy sajat szobaban, nagy kepernyovel, nagy kanapen tolthetnek el az erre nyitott parok. Minden bizonnyal vannak olyanok, akiket nem zavar az elfuggonyozhetetlen ablak es nem erdekel olyan nagyon a szobabol egyebkent iranyithatatlan film, viszont nagyon kivancsiak arra, miben kulonboznek a fiuk meg a lanyok. En csak annyit tudok biztosan, hogy sorozni es csipszet enni hatekonyan lehet itt is, a tobbit meg kikerem magamnak :) De itt mar mindenkeppen 2-3 a mi javunkra, mar csak a szocikulturalis tapasztalatszerzes miatt is.
Ez sem a Modo-sziget
Masnap indultunk a nagy kalandra, megtekinteni a Modo-szigetet. Ehhez a tervhez tartozott egy adag elozetesen is sejtheto problema. Eloszor is, a Modo-sziget nem volt benne az utikonyvben, de mivel koreai szakreferensunk javasolta, nem hagyhattuk ki. Masodszor is, Koreaban nem nagyon lehet Google Maps-szel utvonalat terveztetni, szoval a VisitKorea hivatalos turisztikai weboldal javaslatait hasznaltuk. Ekkor meg nem tudtuk, hogy a ket utvonalterv-alternativa az “epeszu” illetve a “teljesen folosleges volt megemliteni is” fedoneven kellett volna szerepeljen. Na de mindegy, nekiindultunk, de masfel ora metrozas utan gyanus volt, hogy kapkodni kell, hogy a buszt, a kompot es a masik buszt is elerjuk, es meg nezelodni is legyen idonk. Aztan amikor 40 percet vartunk az elso buszra, ez meg gyanusabb lett. Aztan amikor kiderult, hogy a hivatalos atszallo megallo a komphoz az LG ipari parkja, mar nagyon, nagyon gyanus volt. Aztan, amikor kiderult, hogy innen bizony leginkabb semmi nem megy a kompallomasra, mar minden teljesen egyertelmuve valt… Erdekes modon a “megoldas” vegul az lett, hogy a kovetkezo busszal, aminek a vezetoje nem uvoltozott velunk (“Elnezest, ez a busz megy a komphoz?” - “Takarodj le a buszomrol es olvasd el a tablat, feher majom!”), elmentunk a repuloterre. Itt mar az is megvolt, hogy a kompallomas a repuloteren tul van, ugyanazon a mesterseges szigeten, es eleve ide kellett volna jonni, de ekkor mar keso volt. Szoval volt meg egy jo ora buszozas a repterre, aztan onnan egy jo ora vonatozas vissza a varosba. A Modo-szigetet tehat vegul nem tekintettuk meg, de abban biztos vagyok, hogy igy is rengeteg olyat lattunk, amit a hetkoznapi Lonely Planet-turistak soha :) Ezzel egyutt itt mar legalabb 5-3 Szoul javara :)


Es hogy Koreaban miert nem lehet hasznalni a Google Maps-et? Az egyik ok valoszinuleg a kulonleges utcanev-hasznalat es hazszamozas. Az utcak kb ugy vannak elnevezve, hogy “Rakoczi ut”, es mellette “Rakoczi utrol nyilo 13. mellekutca”, es igy tovabb, de azon sem kell meglepodni, ha ez mondjuk a Nagykorutol nyilik. Vagy a Kiskorutrol. Vagy a Margit korutrol. A nevezektan es szamozas ugyanis valamennyire evolucios, es kb az epites sorrendjeben adjak ki a szamokat es neveket, legalabbis az utikonyv valami ilyesmire hivatkozott. Konkret utcakat meg csak-csak meg lehet talalni, de hazszamot szinte kizart. Google baratunk egyebkent az utvonalak nagyreszet legvonalban “tervezi”, szoval a metromegallok felfedezesen kivul sok mindenre nem hasznalhato. Ezt aztan varosok kozott is eljatszotta, a siterepre is arkon-bokron keresztul nyilegyenesen mutatta az utat, aztan nem ertette, miert megy a buszunk az autopalyan.

A nagy kalandok mellett juttott meg ido a szinten Samsung-szponzoralta modern muveszeri muzeumra is, itt hivatalosan mar a bejarat is egy mualkotas volt:




Ez egy igazi kitomott szarvas plexibuborekokba ontve...



Ez egy gravitacios alagut volt. Vagy mi. 
What the Foucault?!
Meg voltunk egy kicsit setalni amellett a kis patak mellett, amit egykoron egy Hungaria korut-jellegu belvarosi sztrada fedett be, de hatalmas befektetesek aran lett belole egy jopofa kis parkocska-patakocska a varos kozepen:
Es az a vicces, hogy itt a szinek nem a hulye szuro miatt ilyen kulonbozoek!


Meg ettunk mindenfele kitudjamit:
Halak.


Vadak.
Mi jo falat.
A foliacsomagolas azert van, mert ez egy hentesbolttal egybekotott etterem...





Es ez meg mind semmi! Voltunk a demilitarizalt zonaban es Suwon erodjeben is! Fogok en meg errol meselni, amint tudok :) Kicsit hatraltat a kellemes kotelesseg, hogy a honap vegen lejaro alberleteink helyett eppen egy kozoset kerestunk-talaltunk, es most jon a koltozes, szoval van itt minden, keremszepen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése