A marshrutkan ismerkedtunk meg a lengyel Wojtekkel es Evaval. Wojtek a varsoi egyetemen tanit oroszt es a 2 honapnyi nyari szabadsagat mindig kulfoldon tolti. Iden Gruziaban. Nem is volna igazi lengyel, ha etelt, italt, hazat, nojet fel ne kinalta volna a barati vengereknek.
A hatalmas legkondis, netes lakas ket szobajanak hasznalataert a napi lakber felet keri el tolunk. Ez az osszeg mintegy negyede annak amit egy fulledt, meleg, zsufolt hostelben fizetnenk. Hiaba, orosz tanar a szentem nem porszivo ugynok.
Etet, itat es a kanapen alszik, azert mi is igyekszunk visszavagni az udvariaskodassal, hogy o is elegedetten zarja majd a ket napot.
Akosnak es nekem az is nagyon jol jott, hogy a mosast is el tudjuk intezni.
2011. augusztus 4., csütörtök
Mar megint lengyelek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ember (és/vagy lengyel) legyen a talpán, aki túléli, ha Ákos és Peti hangsúlyozottan udvariasak... Anti, te legalább ellensúlyozol egy kicsit? :)
VálaszTörlésHogy Ti milyen mázlisták vagytok!!
VálaszTörlésÉljen a lengyel-magyar barátság!
Most éppen Tbilisziben vagytok?
Akkor ezek szerint Anti nem mos? Vagy ott minek?
VálaszTörlésAnti holnap hazarepul Brusszelbe, ott meg minek...
VálaszTörlés