2011. július 31., vasárnap

Jerevan - veszelyes viszonyok


Jerevan a vilag egyik legveszelyesebb varosa. Ma egesz nap csak ugy mertunk setalni az utcakon, hogy folyamatosan magunk kore nezve vizslattuk, nem kozelit meg e minket egy helyi, kezeben ... egy vodor vizzel. (!) Kiderult ugyanis, hogy julius utolso vasarnapja Ormenyorszagban a Vardavar unnepe, amikor is a boldog helyi nepek az utca egyszeru emberere szakajtoszamra frocskolik a vizet! Palackokbol. Vodrokbol. Talakbol. Slagbol. Az erkelyekrol. A szokokutakbol. A kozteri tavacskakbol, mindenhonnan! A nap folyaman mindharmunknak sikerult atlagosan haromszor csurom vizesre aznia. (Egyeni csucsot Anti tartja). Egy ido utan azert mi sem maradtunk restek, es viszonoztuk a helyiek kedves szivesseget.

Szallasado gazdank Jerevanban Anahit, egy kozepkoru no aki a sajat lakasat adja ki hatizsakos utazoknak az egesz turista szezonban. Kozben veletlenszeru idopontokban francia sanzonokat jatszik a nagyszobaban elhelyezkedo pianinojan. Bajos.

Meg egy valami. Ujradefinialtuk a konyak fogalmat. A neve Nairi, 20 eves, es mintegy 100 dollar belole egy fel liter.

http://www.welcomearmenia.com/armenia/vardavar

Boryspil transit


2011. július 30., szombat

In transit

A kijevi reptér tranzitváróját ázsiai túristák lepték el, zöld egyen-esőkabátot viselnek. A váróban egyébként nagy a biztonság, kb. egy hadosztálynyi ukrán katona védi. A repülőről láttam a Dnyepert, az nagyon szép volt. Várjuk Antit, meg a csatlakozást, reméljük ebben a sorrendben érkeznek. :)

Kijev, Boryspil

Ez a poszt nem azert szuletett, mert maris tengernyi kalandban volt reszunk, hanem azert mert a kovetkezo 6 orat abban a bamulatosan ingergazdag es lehetosegekkel teli 15x50m-es teremben kell eltoltenunk ami a kijevi nemzetkozi repuloter tranzi varojakent szolgal. Marpedig ugy korrekt, ha mi unatkozunk ti is szenvedjetek.
A gepet kenyelmesen elertuk, meg akar egy fel nyujtozkodasra is lett volna idonk, de erre nem volt szukseg, tagjaink mar kellemesen ellazultak a kocogastol. Lekesett repulo 70.000, Akost aggodni latni megfizethetetlen.
Azert siettunkben leteszteltuk mi a kulonbseg a Black Label es a Double Black kozott.
Az eddigi egyetlen erdekes esemeny a villaskulcs incidens volt. A hanyag magyar biztonsagiak figyelmet elkerulte az a 8 centis allithato villaskulcs amivel a jerevani repulot terveztem elteriteni. Szerencsere ukran kollegaik resen voltak es elkoboztak. Sebaj a csomag papirzsepi meg meg van, azzal sem lehet sokkal nehezebb embert olni.
A foto a varo vegeben keszult, ez mar az egesz. Azert szerencsere egy sorozo jutott ide ahol potom 60 hrivnyaert csapolnak.
Antival elvileg majd itt talalkozunk, de mar kaptuk a hirt, hogy egy orat kesik a gepe. Azt nem tudjuk mihez kepest, igy azt sem veszelyben-e a csatlakozas.
Ez a post nem jott volna letre, ha nincs a bogolos app, de ekezeteket mobilrol a jovoben se varjatok tolem.


Vándorúton


„Ami az úton el nem indult, vagy ami az út elején van – a
kő, a csecsemő – még nem szerzett magának semmi kincset
és önmagában-véve szeretetreméltó. S a teljességbe
érkezett lény, aki szerzett kincseit már magába-olvasztotta
és éppúgy nincs semmije, mint a kőnek, vagy a csecsemőnek:
szintén önmagában–véve szeretetreméltó. S a még el nem
indult, a már megérkezett: azonos.
A gyarapodás útján járó embert, aki félig -megszerzett
csonka kincsek alatt roskadozik, csak az idétlen kincsek
csábereje okozta tévedésből lehet szeretni, vagy rokonság
kapcsán, vagy részvétből, vagy a végtelen szeretet hőfok-
nélküli, tökéletes egykedvűségéből.”

Weöres Sándor