Sielni Koreaban

Kevesse meglepo modon Koreaban (plane Del-Koreaban) sielni majdnem pont ugyanolyan, mint mondjuk Franciaorszagban vagy Ausztriaban. Alapvetoen az ember ket hosszu vagy egy szeles fa/karbon/muanyagdarabot rogzit a labara, melegen feloltozik, es megprobal nem a feneken megerkezni egy lejto aljara, aminek a tetejere elotte sok penzert felvittek.

Mi YongPyongba mentunk sielni, ami azon kivul, hogy viccesen hangzik, a 2018-as teli olimpia egyik helyszine lesz, es Korea legnagyobb siterepe. Szoulbol ez kb 3 ora busszal, sokan csak napkozbenre ugranak ki, rengeteg nagyon kenyelmes busz megy naponta oda-vissza.

Olyan nagyon megijedni nem kell a "nagy" palyatol, ez kb 30 km-t jelent, a legmagasabb csucs meg 1500m. Alapvetoen kis baratsagos lesiklasok vannak, nem nagyon meredekek viszont nagyon szelesek. Mivel havazas nem igazan volt, illetve amikor volt, akkor is inkabb felig eso esett a palyak aljan, ezert jol jott, hogy minden palyahoz tartozik hoagyu. Ezzel egyutt is egy-ket napon eleg jegesek lettek delutanra a palyak, ami azert sokat kivett a mokabol, es jo sok ember vittek le a hegyimentok is - bar oszinten szolva jo parat lattam a hegy aljan kipattani a hordagybol es elszaladni. Lehet, hogy nekik kozben megmondtak, mennyi lesz a szamla.

A jovendo olimpiai palyakon is lehetett szaguldozni, a negybol harom meg szorakoztato is volt, a negyedik jeges buckait viszont inkabb kihagytuk. Gondolom az ilyesmi sebesseg kerdese is, de nem voltak kulonosebben nehezek ezek a palyak sem, kiveve, ha az ember jo gyorsan belecsuszott egy megfagyott nyomvalyuba, mert akkor az ember jo nagyot pattant a hasan, es meg mindig lila a combja tole :)

Es hogy elmenyre milyen? A falubol en ki nem neznem, hogy egy vurstlit meg tudnak szervezni, nem hogy egy olimpiat, viszont sok etterem van benne, amik persze dragak, mert egyreszt sielunk,  masreszt Koreaban vagyunk. Ezen kivul sok szorakozasi lehetoseg nincs, dehat tovabbra is Koreaban vagyunk, szoval el lehet menni karaoke-zni (noribangozni), ha mindenaron a szoban kivul akarunk berugni.
Beulos liftek vannak meg egy gondola, mindenhol cuki kis koreai lanyok engedik be az embert, akik folyton mosolyogva integetve mondjak, hogy "aszejo", vagyis hello. Gondolom, az ember ep elmejenek jot tesz, ha ezt naponta szazezerszer mondhatja.
Ami a regen velem sieloknek vicces lehet, hogy itt a sioktato-ruha narancssarga, csakugy, mint az en dzsekim, szoval valamelyest helyettesitettem a piros dzsekiben magat vakmero francia sioktatonak kiado kollegat.

Huttezes meg ilyesmi csak a palyak aljan van, ami mondjuk ertheto, mert egyszeruen nem kellhet annyira pisilni az embernek, hogy egy teljes felmegy-lemegy kort ne birjon ki. A legfontosabb dolog, ami hianyzik, az a forralt bor, ilyen egyszeruen nincs, de sziverositot sem tartanak. Gyenge soroket lehet ebed melle inni, ami kevesse meglepo modon foleg azsiai etelekbol valaszthato, de lehet peldaul pocsek hamburgert is enni.

Es ha mar alkoholizalas - az egyik legnepszerubb italfajta a szodzsu nevu rizspalinka, amibol nekunk a kedvencunk a magat "Happy Water"-kent hirdeto CsamCsaram, vagyis "elso alkalom" nevu, konnyen ihato kis 20%-os szosszenet, ami a reklamnak megfeleloen meg etteremben sem dragabb 750 Ft-nal 4 decis uvegenkent. Alapvetoen teljesen korrekt, konnyed ize van, es siman nem veszi az ember eszre, hogy felallni egyedul o mar nem fog.

Hat valami ilyesmi.