2014. szeptember 3., szerda

Így csinálják a fesztivált

Ugye kicsit már írtam a japán kirándulásomról. Ennek elsődleges oka tényleg a fesztivál volt, de végül úgy alakult, hogy ez egybeesett egy üzleti úttal, szóval két legyet üthettem egy csapásra, viszont kevesebb időm jutott hét közben turistáskodni.


Japán így Kína után (sőt, közben :P ) vicces hely, mert hát félig ugyanúgy írnak, Tokió szintén egy hatalmas város, tele ázsiaiakkal, szóval nem ért nagy sokk érkezéskor. Ha másban nem is, abban már nagy rutinom van, hogy ha tippem sincs, minek kéne merre történnie, akkor is valahogy kiigazodom, és mint kiderült, a japánok nagyon segítőkészek, sőt páran még angolul is tudnak, tehát nem lehetett nagyon elkallódni. Az írás egyébként azért is vicces, mert a fele valóban kínai karaktereből áll, amik bár ugyanazt jelentik sokszor, de kiolvasni tök máshogy kell őket, mókás módon az én szókincsemmel egyszerűbb lett volna írásban kommunikálni :)
Az első utam Csibába vezetett, ami félúton van a reptér és Tokió között, a fesztivál meg félúton volt Csiba és Tokió között, szóval miért ne :) Szállásnak egy jó kiállású kapszulahotel volt kinézve, ahol menten szúrós pillantásokkal üdvözöltek, hiszen nem illett volna cipőben becsosszanni, azt le kell adni a kapuban, és onnantól mezítlábas az épület. A vizesblokkban jár ugyan közpapucs, nehéz eldönteni, hogy abba vagy a padlón a tócsákba lép bele kevésbé szívesen az ember :) Ettől eltekintve korrekt kis kuckó jár, van közös mangaolvasóterem, automatás étkező, sőt szauna és közös zuhanyzó is. Ez utóbbi annyira közös, hogy egy légtérben, kis sámlikon ülve zuhanyzik mindenki, töredelmesen bevallom, nem ez a része tetszett a legjobban a helynek (pláne, hogy nem koedukált :P ) Az élmény egyébként szinte az utolsó pöcökig egyezett az index-cikkben írtakkal, ilyen is ritkán van.




Az egyébként egész uncsi város egy nagy poénja a közforgalmú függővasút, bár nehezen tudom elképzelni, hogy ennek bármi gyakorlati haszna lenne, pedig két vonal is van és egész hosszúak. Rendesen lefotózni persze nem sikerült, de az ott fent a sín, és a távolban ott lóg belőle a "vonat", ami közelről tök úgy néz ki, mint egy felborított metrókocsi.



Hát vele meg barátaival ingáztam a fesztiválra, ami egyrészt egy BNV-szerű vásárcsarnokban, másrészt a helyi baseball-stadionban és annak környékén kapott helyet. A Szigettel ellentétben nincs annyira elszigetelve (hehe) a várostól, bár sokat kell gyalogolni, de keresztbe-kasul hatsávos autóutak vannak. Minden bokornál szervezők irányítanak, szóval baromira kéne igyekezni, hogy eltévedjen az ember, és az ellentétes irányba haladók fizikailag is külön útvonalakra vannak terelve, gondolom a hatékonyság jegyében. A szervezők egyébként mind átlagos egyetemistának látszottak, In-Kalosok mutatóba sem voltak, nem is értem. A hangosítás meglepően jól sikerült, de ez csak addig volt meglepő, amíg nem láttam meg az egyik kisebb terem keverőpultját, három-négy sorban ültek és kavartak a hangmérnökök:

Egyébként olyan volt, mint bármelyik fesztivál, volt hippis rész:

meg streetartos rész is:


Reggel meg a főnök ébresztett :)


Hát így kezdődött, remélem, összekapom magam, és jön hamar a többi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése