2013. május 8., szerda

Menekules a bikatorrol

Megalltam egy keresztezodesben megnezni a terkepet es kulonos zenere lettem figyelmes. Kicsit odebb megleltem a forrasat es,  a latvany pedig meg erdekesebb volt. Egy oszlopos haz elotti kisebb betonplacc kozepen egy oszlop,  hozzakotve egy bika,  ami holtan fekszik a foldon es egy tucatnyi no tancolja korbe,  kb ugy mint a filmekben az indian esotanc,  vagy az afrikai torzsi szerartasok. (Valami fura okból kifolyólag a youtube-os verziót nem tudom ide betenni most. Ha valakit érdekel az alábbi linken megnézheti jobb minőségben: link )

Mikozben boszen videozok es fenykepezek,  arra lettem figyelmes,  hogy kulonos par rohan el mellettem. Egy kozepkoru no egyik kezeben kancso,  masikban felespohar, uldoz egy ferfit es futtaban probalja letolteni a pohar tartalmat aldozata torkan. Visszafordulok a temam fele,  de mire eszbekapok a no mellettem all es probal behuzni egyet a poharral. Az elso probalkozast egesz ugyesen haritom,  a masodik az ingemen kot ki. Ennek a fele se trefa,  itt bizony fizikai erovel tukmalnak. Mutogatok a motorra es hajtogatom,  hogy Hoi An,  ami mai uticelom neve es meg eleg messze van,  de ez nem hatja meg. A kozben ujratoltott poharral ismet ramtamad. Megadom magam,  nem egyenloek az eroviszonyok. Legnagyobb meglepetesemre nem az otthon szokasos disznotoros keritesszaggato helyi megfelelojet kaptam,  hanem egy igazan kellemes rizspalinkat. Kozben volt alkalmam megallapitani,  hogy a no harci kedve jo esellyel szinten a kancsobol taplalkozik,  de semmi gond,  gyozott,  beken hagy es uj aldozat utan kutat.
Nyugalmam rovid ideig tart egy mapszitta,  kocosfogu ficko megragadja a karom es a mulatsag iranyaba rangat. Persze en meg mindig a motoron ulok,  minden eromre szuksegem van,  hogy ne rantson el motorostul. Neki is beprobalkozom Hoi Annal,  ot sem harja meg. Mutogatja,  hogy tamasszam le a motort es jojjek,  kozben egy pillanatra sem ereszt es folyamatosan rangat. Ha ilyen az amikor kedvesen invitalnak,  nem szeretnem tudni milyen az amikor aggresszivek. Probalnek merlegelni,  de ilyen korulmenyek kozott nem lehet,  mikor egy pillanatra lankad a figyelme,  inditozok (szerencsere a motort szokas szerint 1-esben hagytam),  gazt adok es kiszakitom magam karmaibol.
Utkozben immaron nyugodtabb korulmenyek kozott probalok merlegelni,  vegulis meg mindig visszamehetek. Maga az esemeny erdekel. Meg a stilust is tudnam kezelni,  de az tuti,  hogy nem usznam meg lereszegedes nelkul,  felteve,  hogy 5 percnel tovabb maradok. Kozben nalam az osszes cuccom,  amit nem akarok orizetlenul hagyni es az alvast is nehez lenne megoldani,  mert reszegen ugyan nem ulok itt motorra. Fajo szivvel de ezt most ki kell hagynom…
Kozben az eg ram mordult,  hogy induljak mar. Igaza van,  komoly kesesben vagyok.

2 megjegyzés: