2013. május 12., vasárnap

A vietnámi kávé

Lelövöm a poént rögtön az elején, a vietnámi kávét szeretem! Hidegen is, melegen is, bár utóbbit praktikus okokból nehéz megvalósítani. Lássuk miért...


A környékbeli országokból érkezve, természetesnek tűnik, hogy a turistára híg, édes jegeskávét tukmálnak a helyiek. Sok helyen nem is nagyon lehet mást kapni. Ez nem különösképpen jobb vagy rosszabb mint bárhol máshol, ami számomra annyit tesz, hogy időnként megteszi, ha éppen olyanom van.
Aztán elhagytam a nagyvárost, majd a kisebb turistás városokat is és olyan helyekre evett a fene, ahol fehérembert még csak képen láttak. Szerencsére addigra tudtam, hogy a kávét itt nemes egyszerűséggel a franciák emlékére cafe-nek hívják, ahol az e kicsit é-be hajlik, de mindenképpen röviden ejtik. Ezt csak azért emelem ki, mert itt nagyon fontos a kiejtés, egy hangot nem tökéletesen ejtessz egy szóban és máris nem akarnak megérteni. Mellesleg úgy írják le, Ca Phé amit bevallom őszintén csak egy idő után fejtettem meg, de most már azt is tudom, hogy ha marhahusis tésztalevest akarok, azért nem kapok, mert a Phó az kiejtve nem pó, hanem fő. Na de vissza a kávéhoz...


A vietnámi kávé úgy készül, mintha egy kotyogó alkatrészeivel akarnál csöpögős kávét csinálni. A pohár tetejére egy lukacsos tálcácska kerül, arra jön a zacctartó, ami egy az egyben olyan mint a szétszedhetős kotyogókban. Benne van a kávé fölött egy szintén lukacsos fémlap, de ezt sokszor elhagyják, majd az egésznek van egy fedele.

A kávét nagyon finomra őrölik és jóval többet tesznek belőle egy adaghoz, mint gondolnánk. Ha van fémlap ráteszik, majd ráöntik a forró vizet a tetejére, megkapja a fedelét és vársz. Vársz, nem is keveset, mert a finomra őrölt kávén elég lassan jut át a víz nyomás nélkül. Sok helyen a mosogató jobban csöpög, mint ahogy itt a kávé jön, 10-20 percet kell rá általában várni a körülményektől függően. Ez az ami miatt a forró kávé nem igazán opció, mert mire lecsöpög kihül. A forgalmasabb helyeken sokszor előre megcsinálják a kávékat és nem az asztalodon játszol vele, cserébe hamarabb kihozzák, viszont tuti, hogy már hideg ami nem akkora katasztrófa, ha amúgy is jéggel iszod.


A végeredmény egy meglepően sűrű, testes kávé és ami a legfurább, egyáltalán nem csersavas (savanyú), mint azt várnám az elkészítési mód miatt, hanem igazi kellemesen keserű, ahogy azt egy kávénak kell. A sűrűségét leginkább egy igazi jó felesnyi méretű forrócsokiéhoz tudnám hasonlítani. Sokat elmond az is, hogy a képeken látható mennyiségű sürített tej úgy keveredik el benne, hogy alig változik meg a színe.
Lehet tejjel (mindíg sürített), cukorral illetve jéggel fogyasztani, kinek hogy tetszik. Én a magam részéről langyosan nem élvezem, tehát egy kevés jeget szoktam bele tenni, épp csak annyit, hogy hideg legyen, de ne híg. A tejet is szeretem bele, de a cukor már túlzás lenne, mert a tej általában édesített.
A kávé mellé mindenhol adnak teát is. Legtöbbször egy pohár jegesteát, de előfordul az is, hogy kapsz egy kis teáskannát és mellé egy kupicát. Utóbbi esetben a teát melegen iszod.


Városokban reggel korán könnyű kávét találni, mert szinte mindenhol az utcán kávéznak a helyiek, teljes nyugalomban, mintha egész nap nem lenne semmi dolguk. Csak menni kell az utcán és lehet látni, hol isznak olyat, amit szeretnél. Napközben nehezebb a helyzet, mert akkor általában üresek a helyek. Ami nem lenne gond, ha meg lehetne őket különböztetni egymástól, de ez nem így van. Vannak sörözős helyek, kávézós helyek, csak mindenféle üdítőzős helyek, de olyan hely, ahol mindezeket megkapod nem nagyon van. A dolog kulturális gyökerét még nem fejtettem meg.

Minél kisebb a település, annál könnyebb a dolog. Kisebb városokban már jól felismerhetőek a kávézók, sőt, sokszor vannak sörös/kávés/üdítős helyek, míg a falvakban kérhetsz kávét a nénitől akinek a házába beültél ebédelni. Hangulatában nekem a kisvárosi kávézó jött be a legjobban.

Ha valaki van olyan szerencsés, hogy még nem játszotta el a Janótól és Ágitól kapott kakikávét, az szerintem ezzel a módszerrel próbálja meg elkészíteni. Nekem eleve fura volt, hogy soknak tűnt az adag egy kávéhoz, de itt is kb. annyit használnak. Majd én is kipróbálom, ha indonéziában járok :-)

7 megjegyzés:

  1. Hú, de megkóstolnám:))) Ha megjöttél kipróbáljuk együtt! Jó kávézgatást! Pusziii!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy már megy a kommentelés, csak így tovább!

      Törlés
  2. Ha még nem lenne kávéfőzés a világ országaiban könyv, akkor meg kéne írnod!
    Itt azt írják Hanoi-ba van valami igazán jó kávézó: http://www.cafefrei.hu/hol_kavezik/article.php?id=187 azt írják menyét kávét isznak (a fent leírt módszerrel), ha már szóba került a cibetmacska :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az talán eddig se volt titok, hogy lelkes vagyok a kávéval kapcsolatban :)
      Köszi a tippet, majd megkóstolom mit kakál a menyét, csak az olvasók kedvéért.

      Törlés
    2. Ezt nevezem lelkiismeretes blogolásnak! :)

      Törlés
  3. Nagyon bejön a motoros gasztrós irány a blogban, szívesen olvasom ezeket a leírásokat! :) (Kész felüdülés a szoptatós bajlódások között)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor kifejezetten örülni fogsz a holnapi posztnak is!

      Törlés