3 nap all inclusive

Hetek óta töprengek mi férjen még bele Kubába. Annyira adja magát, hogy itt jól a pénzszórós turista üzemmód éri meg igazán, hogy rávettem magam, egyszer ezt is ki kell próbálni. Váltottam is egy csomó pénzt délelőtt. Este megy a busz, délre ott is vagyok Varadero valamelyik sokcsillagos resortjában.
Aztán egy zavarbaejtően hirtelen jött ötlettől vezérelve inkább úgy döntöttem, kár lenne veszni hagyni azt a doboz széntablettát amit még indulás előtt vettem. A következő 48 órát a szobában töltöttem. A második nap már mertem enni valamit, de nem bizonyult jó ötletnek.

Szobafogságom alatt azért megint láttam egyet s mást. Akkora itt a jövés-menés Raidánál, hogy fogalmam sincs ki kicsoda. De van itt egy idől fekete néni, akit elég sokat látok. Vékony, görnyedt, csoszog és mindig molyol valamivel. Ha jól értem ő amolyan házicseléd. Előhivta az összes történetet amit apai nagyanyámról hallottam, hogy dirigálta a cselédeket fiatalabb korában. Már csak ahogy mesélt róla, éreztem, hogy nem szerettem volna cseléd lenni nála. Valamelyik nap mikor abból a bizonyos ételből szerettem volna még egy kicsit enni, Raida épp aludt. Mondom hát a néninek, melegitse már meg nekem a maradékot. Akkor még naivan nem sejtettem mi a szitu. Benéz Raida szobájába, de felkelteni gondolom nem meri. Bizonytalanul húzza el a tányéros szekrény ajtaját, valószinűleg még sosem nyúlhatott oda be. Mikor látom, hogy esetlenül remegő kézzel veszik ki a tányért, próbálom mondani, hogy nem annyira fontos, tudok én várni, de ennyire még nem megy a spanyol. Megkapom a kaját, meg is eszem, minden szép és jó. Pont mikor végzek, kijön Raida. Égtelen haragra gerjed, úgy osztja a nénit, hogy egyszerre sajnálom és szégyellem magam amiért én vagyok az oka ennek. Fél perc múlva kijön Raida a konyhából, mintha mi se történt volna én sűrűn kérem a bocsánatot és mondom, hogy az én hibám, mire rám csak mosolyog és kedvesen mutatja, hogy van még ha kérek. Nagyon fura érzés volt, ilyet én még nem tapasztaltam. Elgondolkodtam rajta, mennyire volt régen az a rabszolgaság itt.

Mielőtt elutazom valahova be szoktam olttatni magam, meg elolvasom, hogy mik azok a dolgok amikre nincs oltás, de érdemes odafigyelni a jelekre. Nem hülye szokás, egyszer már megmentette az életem. Azt mondják 4 nap hasmenés már súlyos eset tud lenni, igy a 3. nap elmentem a nemzetközi klinikára. Bár ne tettem volna...
Ha jól emlékszem, Kubában a legnagyobb az egy főre eső orvosok száma az egész világon. Ráadásul az oktatás is hiresen jó, szinte 0 az irástudatlanság, amivel szintén előkelő helyen van a világrangsorban. Azt nem tudom, hogy az orvosoknak mit tanitanak, de matekot meg angolt tuti nem. A kis számok még mennek, gyorsan sorolja mi mennyibe fog kerülni nekem, mondjuk tény, hogy spanyolul. Mondom, Si. Erre elkéi az útlevelem. Ez a Magyarország/Hungarian mező mindenkit zavarba hoz itt, rutinosan segitek: Hungria. Leirja a születési dátumom, majd kérdezi hány éves vagyok. (?!?) Mondom thirty seven. Leirja 35! Treintasiete.
Ok, térjünk rá mi a bajom. Mondom neki, hogy 3 napja hasmenésem van. Kész szerencse, hogy a betegségek alapvetően latinul vannak. Kéri, hogy akkor adjak mintát. Mondom, hogy már annyit mintáztam, hogy meguntam a dolgot és egy napja nem ettem, szóval az nem fog menni. Megvizsgál, állitolag az egész hátam véraláfutásos, elhiszem nem látom. Kérdezi, hogy vehetnek-e vért tesztelni? Mire? Két dolgot mondott dengue meg valami amit nem értettem. Mondom neki, hogy a denguevel ne vicceljünk, mert azzal nem vagyok jóban, különben is hasmenésem van nem lázam. Nem tágit, irány a vérvétel. Itt nem tűvel szúrják meg az ember ujját, hanem van egy külön erre a célra készitett eldobható szikeszerűség ami egy 5mm hosszú és ugyanilyen mély vágást csinál. Azért a két csepp vérért ami kellett nekem elég lett volna egy tűszúrás is, de nem ezen fogunk összeveszni. Eredmény 20 perc múlva. Az pont hosszú idő, hogy kiderüljem van-e valami bajom kettő közül amiből az egyikről tudom, hogy komoly bajban lennék, a másikról azt se tudom eszik-e vagy isszák. (Dengue egyszer már volt, nem sokon múlt, de én nyertem. A háromból arra az egy alfajára immunis vagyok, a másik kettő viszont elvileg most még veszélyesebb rám.) Kértem, hogy irja már le a másikat, mert azért érdekel mivel vádolnak. "Sika"
Net ugye nincs, van 20 percem. Elrohanok a legközelebbi térre és idegesen keresem miről van szó. A zika virus az. A leirás alapján azt sem tudom minek tesztelik, úgyse lehet vele mit kezdeni, belehalni meg nem fogok. Vissza az eredményekért. A tesztek megerősitik, hogy egyik lázban sem szenvedek. Mondjuk ez annyira nem lep meg, azért az feltűnő amikor az ember fázik a trópusokon. A hozzáértő nemzetközi kommunikáció és a feltétlenül szükséges tesztek 68 CUC. A hasmenésre szükséges gyógyszer 10 napi adagja 4.50 peso. Az élmény megfizethetetlen...