2018. június 12., kedd

A kubai kaja

Lassan itt az ideje, hogy elkezdjek összegezni. Kezdem a kajával, az régóta kikivánkozik. Ha röviden akarom összegezni, a kaja miatt senki ne jöjjön Kubába.
Na de lássuk kicsit bővebben a lehetőségeket:

Házikoszt: iz: 7/10 állag: 7/10 minőség: 6/10
A legjobb kaja kubában, amit otthon a háziasszony főz a családnak. Kár, hogy ehez alapból nehéz hozzájutni. Először talán az eső miatt a casa-ban ragadtam és kértem adjanak enni. Mondták, hogy most már nem tudnak nekem vacsorát késziteni, de végülis valamit tudnak adni. Messze jobb volt, mint bármi amit addig ettem. Különböző helyeken különböző kifogásokkal csaltam ki a családból, hogy a sajátjukból adjanak. No ezért sem kell ide utazni, simán csak olyan, mint a jó nagy főztje. Ezeket a kajákat csakúgy mint a nagyi, egész délután készitik, hogy estére kész legyen a hús puha, az izek összeérnek. Alapból azért nem adják, mert a vendégnek ennél "jobb jár".

Éttermi (helyi) kaja: iz: 7/10 állag: 6/10 minőség: 6/10



Ebben a kategóriában a jónak mondott de nem turista éttermeket teszteltem és általában a hely specialitását kértem, ha volt olyan, ha nem akkor azt amit a pincér javasol. Meglepő módon ez elég gyakran volt bárány, ami máshol nem nagyon szerepelt a lehetőségek között. Izre általában jó, állagra, minőségre elég nagy a szórás. Ettem egész jót is, de otthon meg se emlékeznék róla.

Éttermi (turista) kaja: iz: 5/10 állag: 5/10 minőség: 7/10



A kubaiak valószinűleg látták képeslapont, hogy hogy néz ki a jó kaja. Kár, hogy az a szűk 10 év amióta pörög a turizmus kevés volt rá, hogy kitalálják hogyan kell elkésziteni. A legnehezebbnek az tűnik, hogy hogyan lesz a hús puha egy felszolgálásnyi idő alatt. Fűszereket nem nagyon használnak és sokszor még a sót is hiányoltam ami azért tőlem fura, bár tény, hogy itt sokat izzadok. A csirkén és a tengeri dolgokon kivül szinte minden rágós, egyszerűen nem tudják hogyan kell megcsinálni. Ha én ilyet tennék valaki elé egész este kérném az elnézést. A tálalás egyébként szinte mindig szép, bár egy idő után elég egyhangú. Valami hús, rizs, uborka, káposzta, paradicsom, elegánsabb helyeken egy kis kocka olajon piritott tök. Néha banán chips, azt szeretem!
Ettem azért jót is. Főleg a hal és rákfélék tetszettek, mert abból otthon ritkábban jut, de pont ezért nem tudom megmondani hogy mennyivel lehetne jobban csinálni. A valaki Kubába jön, étteremben egyen homárt, itt egész olcsó.

All inclusive svédasztal: iz: 5/10 állag:6/10 minőség:6/10

Mondanám, hogy hozza azt amit otthon is adnak a szállodákban vagy a konferenciákon amikor büféebéd van, vagy hogy hivják ezt. De lényegében az összes aspektusában elmarad mögötte. Főleg az állag az ami itt is gond, bár tény, hogy jobb mint az étteremben. Valószinűleg azért, mert itt több idejük van rá.
Ettem pl enyhén ananászos izű marhafarok "tokányt". Pont nemrég hozta úgy a szükség, hogy marhafarokból kellett pörköltet csinálnom. Pontosan tudom, hogy szép kihivás puhára főzni. Ellenben nem lehetetlen, a hatalmas titok, hogy kell rá elég időt hagyni. Itt ha jól értem hetente legalább egyszer, de inkább kétszer csinálják ezt a kaját. Ha ennyi próbálkozás után még mindig ilyen, akkor azt kell, hogy gondoljam, hogy a kubaiakat egyszerűen nem érdekli, hogy rágós a hús.

Casa lista: iz:6/10 állag:6/10 minőség:7/10

Majdnem minden Casa kinál reggelit, ebédet, vacsorát. Az egész jelenség nagyon hasonló az éttermihez. A különbség talán annyi, hogy itt egy kicsit több időt tudnak szánni az elkészitésre, ezért nem annyira botrányosan rágós minen.

Kifőzde: iz: 7/10 állag: 8/10 minőség: 5/10



Érdekes izekért oda kell merészkedni ahol a helyiek esznek. Nem egyszerű kérni, mert nem tudsz semmit. A listából csak rélig értem, hogy mit fogok kapni, nem tudom, hogy hol a sor vagy hogy egyáltalán kitől kell kérni. Az is talány, hogy mennyibe fog kerülni, bár ez a része általában kellemes meglepetés. Ettem például piacon amolyan disznópaprikást aminek volt egy-két nehezen beazonositható elem is az izében. Nem az a meglepő, hogy a rizs mellé banánt is adtak hozzá, hanem az, hogy ez pont igy volt jó. Az adagok hatalmasak, a kubaiak műanyag dobozzal jönnek, ami megmarad, azt eszik még 2 napig.

Street food Santiago de Cuba: iz: 6/10 állag: 6/10 minőség: ?

Talán 10 pesoért ettem nagyon jó sült csirkecombot banánchipssel. Kis adag volt, de árban kiadja. Jónak tűnt, de minőségről nem merek nyilatkozni, mert másnapra lett hasmenésem. hozzáteszem, nem biztos, hogy ettől.

Street food Havana: iz: 3/10 állag: 6/10 minőség: 2/10

Pizzát és hotdogot próbáltam Havanában. Ha kinoznak sem vagyok hajlandó újra.

A kommunizmus a magyar konyhát is megolte. A 80-as évek végére lényegében maradt a rántotthús meg a gulyás leves. Ha valamibe citromfű is került, azt már reformkonyhának hivtuk. Nekünk már volt rá 30 évünk, hogy magunkra találjunk és az irány jó, de még hosszú az út előttünk is. Kuba még el se kezdett járni rajta.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet belefutni néha egy jó kajába. Inkább csak azt, hogy egyáltalán nem tervezhető a dolog. Az ártól biztos hogy független, azt inkább a helyért fizeted. A háromszor ettem igazán jót étteremben, 1,5(!)CUC, 8CUC, és 12CUC volt az ár amit fizettem érte. Az utolsó nem ér, az homár volt. Ugyanakkor ettem elegáns helyen 15CUCért kifejezetten rossz kaját. Ha valahol itt méginkább igaz, hogy nem tudatosan, hanem érzésre kell helyet választani. Nekem legalábbis azzal volt leginkább szerencsém.

+1
Olasz kaja:

Út tűnik a kubaiak nagyon szeretik az olasz kaját. A pizza lényegében nemzeti kajájuk és szinte minden sarkon van egy olasz étterem. Kiváncsi voltam, kipróbáltam hát egyet...
Én az olasz konyha elkötelezett hive vagyok. Lényegében mindent szeretek abban ahogy az olaszok ételt és italt vesznek magukhoz. Kevésbé szerencsések már nyilván többszöt hallottak áradozni róla. Az olasz kajához viszont csak az olaszok értenek igazán. Pont ezért otthon nem is nagyon szoktam enni. Kiváncsian, de nem túl komoly elvárásokkal érkeztem az étterembe ahol foglalásom volt. Kb. 15 percet késtem. Nem akarom lelőni a poént, de az egész étteremben ez volt a legolaszabb dolog. Az már kevésbé, hogy ezen annyira fennakadta, hogy valami főnöktől kellett megkérdezni, hogy azért még ehetek-e. Azért azt is kell tudni hozzá, hogy a ránézésre 60-80 főt kiszolgáló helységben igy voltunk összesen 9-en, bár abból 4-en már pont mentek.



Az étlap igéretes volt. Megfelelő ételkategóriák a megfelelő sorrendben. Látszik, hogy ilyet már láttak valahol. Az mondjuk gyanús volt, hogy az egyik secondi tételnél köretként rizotto szerepelt, pedig ugye attól, hogy valami rizs még nem lesz rizotto. Amikor szerettem volna kikérni a klasszik menüt, akkor már jelezte a néni, hogy az úgy nem lesz jó, mert az egységárban, vagy tészta, vagy secondi van. Hát jó.
Előkészitésnek a néni egy lapos tányérba öntött olajat majd a közepébe balzsamecetet. Akkor még nem tudtam ez mire jó. Később se jöttem rá. Az előételnek kért nyers érlelt marha nyers volt, érlelt nem, ellenben vastagon nyakon volt öntve balzsamecettel és megszórva parmezánnal. Simán csak értelmezhetetlen volt. Az utánna érkezett leves szót sem érdemel. A "főfogás" mellett viszont nem tudok szótlanul elmenni. Már mikor elém tették beigazolódott, hogy a rizottó tényleg a rizsköret. Ez is össze-vissza volt öntve mindenfélével. Ami viszont igazán felháboritott, hogy prosciutto-t igértek, helyette viszont valami zs kategóriás gépsonka volt a tányéron. Nem kérem, a prosciutto az nem a sonka olasz neve. Az egésznek maximum nevében volt köze az olasz kajához. Minden más szempontból leginkább olyan volt mint a turistás éttermek. Talán annyi különbséggel, hogy itt nem sótlan, hanem sós volt minden.

2 megjegyzés:

  1. Előre is elnézést a botor általánosításért, de ez az olaszkaja-mánia valami Latin-Amerikai dolog lehet: Peruban már viccnek is rossz volt, annyi pizzériát láttunk, pedig a perui kaja pont tök jó. Éppen emiatt az olasz lehetőséggel mi nem is éltünk, szoval ki tudja, ott még akar jó is lehetett.

    VálaszTörlés
  2. Köszi a gasztro bejegyzèst, asszem ezen röhögtem a legtöbbet. :D

    VálaszTörlés