A következő álomás Camagüey lett. Ismét gyalog indultam a városba, mert a busz nem jött. Félúton járhattam talán amikor láttam egy Casa Particular tábkát. Úgy voltam vele, hogy csak egy napot leszek, nem viszem én innen tovább a táskám, csak hozhatnám vissza következő nap. Akkor még nem is tudtam, hogy egyébként ez az egyik legjobb szállás lesz eddig. A szoba rendben volt, az ágy meglepően kényelmes és még a mosást is megcsinálta a néni vállalható áron.
Ha már a mosásnál tartunk, azt azért hozzáteszem, hogy utóljára Indiában éreztem úgy, hogy koszosabban kapom vissza a ruháimat, mint ahogy odaadtam. Itt is már kétszer sikerült olyan foltot elhelyezniük a ruháimon mosás közben, ami előtte nem volt ott, cserébe ránézésre most már marad örökre.
Besétáltam a városközpontba. Kifejezetten kellemes hangulatú hely, de nehezen tudnám megfogni miért. A vacsorámról viszont mesélek. Korábban még nem voltam olyan helyen ami méretre nagy, de szemmel láthatóan inkább helyi, mint turista. Az árak pesoban voltak és kubai léptékkel kifejezetten barátságosak voltak. A matekot nagyon szerethetik ezen a helyen, ugyanis az étlep szerint a sültcsirkének 1.67 peso / 29g az ára. (Kommentben várom a megfejtéseket, hogy ez hogy jött ki, vagy miért jó. A legfrappánsabb megfejtő egy fantasztikus Vinalesi szivart kap jutalmul! :) Az árazás legalább egy aspektusa értelmet nyert amikor kihozták a csirkecombot. Nem szeretnék azzal a csirkével este egy sötét sikátorban találkozni amelyiknek ez a combja. Láttam én már ennél kisebb egész csirkét is!
Az estét a szálláson töltöttem. Reggel óta valami gyomorbaj gyötör. Fura, hogy pont most, mert az elején még a csapvizet is megittam, de már vagy 10 napja nem csináltam olyat. Plusz nekem nem szoktak ilyen gondjaim lenni. Állitólag 3-4 nap után érdemes aggódni. Addig én sem teszem. A holnapi 4+ órás buszút azért igy lehet izgalmas.
Ha már a mosásnál tartunk, azt azért hozzáteszem, hogy utóljára Indiában éreztem úgy, hogy koszosabban kapom vissza a ruháimat, mint ahogy odaadtam. Itt is már kétszer sikerült olyan foltot elhelyezniük a ruháimon mosás közben, ami előtte nem volt ott, cserébe ránézésre most már marad örökre.
Besétáltam a városközpontba. Kifejezetten kellemes hangulatú hely, de nehezen tudnám megfogni miért. A vacsorámról viszont mesélek. Korábban még nem voltam olyan helyen ami méretre nagy, de szemmel láthatóan inkább helyi, mint turista. Az árak pesoban voltak és kubai léptékkel kifejezetten barátságosak voltak. A matekot nagyon szerethetik ezen a helyen, ugyanis az étlep szerint a sültcsirkének 1.67 peso / 29g az ára. (Kommentben várom a megfejtéseket, hogy ez hogy jött ki, vagy miért jó. A legfrappánsabb megfejtő egy fantasztikus Vinalesi szivart kap jutalmul! :) Az árazás legalább egy aspektusa értelmet nyert amikor kihozták a csirkecombot. Nem szeretnék azzal a csirkével este egy sötét sikátorban találkozni amelyiknek ez a combja. Láttam én már ennél kisebb egész csirkét is!
Az estét a szálláson töltöttem. Reggel óta valami gyomorbaj gyötör. Fura, hogy pont most, mert az elején még a csapvizet is megittam, de már vagy 10 napja nem csináltam olyat. Plusz nekem nem szoktak ilyen gondjaim lenni. Állitólag 3-4 nap után érdemes aggódni. Addig én sem teszem. A holnapi 4+ órás buszút azért igy lehet izgalmas.
Griffcomb :D Lehet, hogy a kényszer-biogazdálkodásban termelt kukoricától nő ekkorára a csirke. Tényleg van mit tanulmányozni arrafelé.
VálaszTörlésErdekes, ahogy igy lebegteted az osszefuggest a mutans csirke es az eppen mutalo gyomrod kozott :) Nappal Peter, de nemsokara hajnalonta Kakasemberkent kukorekol!
VálaszTörlés